Lovely Blogdesign Kritika
FEJLÉC/DESIGN:
Nem találok szavakat. Természetesen, egy ilyen design-nal sok munka van, az viszont zavar, hogy semmi utalás nincs a Silencio-ra. Ezen lehetne változtatni, ezen felül szép, letisztult munka. A modulok a helyükön, külön gratulálnék, hogy ilyen részletesen sikerült megcsinálni a képeket, és a leírásokat. Az INTRO szépen meg van fogalmazva. Hebegek-habogok, annyira elvarázsolt.
BEJEGYZÉSEK:
- Prológus: Imádtam. Érzelemdús, leírásokkal teli rész, amit lehetetlenség nem elolvasni. Tetszik, hogy a párbeszédeket vastagon szedett betűkkel írod, ezzel nyomatékosítva jelentésüket. Sajnálom, hogy egyenlőre csak ez az egy bejegyzés van fent, így nehéz kritikát írni. Főleg úgy, hogy a prológus rövid. Egyetlen egy, icipici hiba: a számokat írd ki betűkkel, így szebb lesz az összhatás!
SZEREPLŐK:
Mivel csak a prológus van fent, úgy döntöttem, írok egy kis kritikát a két szereplőről.
- Pearl Delaney: Első látásra unszimpatikusnak tűnt. Egyszerűen nem szeretem, és sosem szerettem az ilyen lányokat. A tökéletesség mintaképe. Túlságosan tiszta, mintha unalmas lenne, de! Örültem, hogy látszólagos tökéletessége alatt ott rejlik a tökéletlenség. Például az aggodalmaskodása, és a kioktatása. Mulattat, hogy mégsem olyan szent, mint ahogyan azt külsősök gondolnák. Főleg úgy, hogy giliszta a patrónusa. Bevallom, sírtam a röhögéstől, amikor megláttam a patrónusának tárgyát. Ebből is látszik, hogy különc. A negyvenkettes lábméret... Nos, megnéztem édesapám cipellőjét. Részvétem, szegény Pearl miatt... Szerintem az hogy festi a körmét, egyfajta lázadásra utal. A színek... Kicsit lázadó hangulatúak, nem?
- Arthur Jeremy Edward Ronald Bishop: Hosszú a neve. Nagyon. Megértem, hogy a varázslóvilágban (meg az emberekében is) szokás ilyen nevet adni, de ez elég ijesztő. Ha az utcán így mutatkozna be valaki, hanyatt-homlok rohannék el onnan. Ne kérdezd miért, félek az ilyentől... A tipikus elkényeztetett, cuki fiú kategóriába sorolná mindenki, aki csak a képét látta. Tetszik, hogy ilyen arrogáns személyisége van, és amúgy belsőleg nem vonzódik a főszereplődhöz. Ez teszi különlegessé a történetet, és a szereplőket is.
GRATULÁLOK! IMÁDTAM A BLOGOD, EZÁLTAL EGY ÚJABB FELIRATKOZÓVAL GAZDAGODTÁL!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése